Anton Bendarzewski, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója számos, a magyar-ukrán kapcsolatokkal kapcsolatos kérdésről, az amerikai politika ukrajnai helyzetre gyakorolt hatásáról, valamint Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójának lehetőségéről beszélt.
Ez derül ki a kiszo.news exkluzív interjújából.
Hogyan értékeli a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok alakulását, a jövőben a javulás vagy a további romlás irányába mozdulhatnak-e el?
"Úgy gondolom, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok mélypontján már túl vagyunk, 2022-2023-nak nevezném, amikor mindkét fél keményebb nyilatkozatokat fogalmazott meg egymás felé. Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország mindig is Ukrajna barátja volt és ma is az, még akkor is, ha az ukrán sajtó nem érzékelte. Magyarország a fegyvereken kívül minden egyéb támogatást is nyújt Ukrajnának, beleértve a humanitárius segítségnyújtást, az ukrán menekültek befogadását vagy az ország politikai támogatását (az uniós források megszavazása, a tagság megkezdéséről szóló döntések vagy az Oroszország elleni szankciók).
Azóta úgymond a háttérben folytatódnak a tárgyalások, Szijjártó Péter és Dmytro Kuleba idei találkozója egyértelműen befolyásolta a megállapodások irányát. Véleményem szerint a pozitív tendencia folytatódni fog, ez abból is látszik, hogy az elmúlt hónapokban eltűntek a közéletből a múltra jellemző durva kétoldalú nyilatkozatok.
Az igazi áttörést azonban Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozója jelenti, amelyet most szerveznek. Ez azonban nem valószínű, hogy az európai parlamenti választások előtt megtörténik."
Magyarország miniszterelnöke az Egyesült Államokban találkozott Donald Trumppal. Beszélgetésük fő témája az ukrajnai háború volt. Orbán Viktor azt mondta, ha Trump maradt volna az elnök, a háború nem kezdődött volna el, de ha ősszel visszatér, gyorsan meg tudja állítani. Orbán Viktor saját kijelentései is jelentős visszhangot váltanak ki Ukrajnában. Mit gondol erről, és a magyar-amerikai kapcsolatokról, ha Donald Trumpnak sikerül bosszút állnia? Hogyan befolyásolhatja visszatérése Orbán Viktor szerepét Európában és az ukrajnai háború egészét?
"Donald Trump visszatérése mindenképpen pozitív lépés lenne Magyarország érdekeinek védelme és a magyar-amerikai kapcsolatok javítása szempontjából. A magyar kormány nyíltan támogatta a republikánus jelöltet, ami Trump megválasztása esetén biztosan viszonozni fogja. Többek között a magyarokra negatív hatást gyakorló intézkedések (pl. kettős adóztatás elkerülésével kapcsolatos intézkedések) eltörlésére, valamint üzleti és stratégiai partnerségek kialakítására számíthatunk.
Nem várok azonban drasztikus változásokat a republikánus vezetéstől Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban. Az Egyesült Államok nemzeti érdeke ugyanaz a demokraták és a republikánusok számára egyaránt: Oroszország megfékezése és a nemzetközi status quo megőrzése. Az Egyesült Államok globális hegemón szerepe szempontjából létfontosságú, hogy elkerülje a precedensteremtést: amikor egy ország katonai erővel éri el céljait, és sem Washington, sem szövetségesei nem tehetnek ellene semmit. Egy ilyen precedens nagyon negatív hatással lenne az amerikai külpolitikára Kína, India, Irán, Brazília vagy más olyan államok esetében, amelyek kiemelkedő nemzetközi szerepet követelnek. Az Egyesült Államoknak most meg kell mutatnia, hogy az Egyesült Államok erősebb, mint valaha, és hogy az Egyesült Államok szövetségesei elleni támadás szembeszáll a támadóval – legyen szó Oroszországról Ukrajnában vagy potenciálisan Kínáról Tajvanon. Mindezek miatt az eszközök változhatnak, de a végső cél nem, még Donald Trump alatt sem."
Közelednek a nyári uniós választások, valamint az önkormányzati választások Magyarországon. Hogyan látja a kormánypártok és az ellenzék esélyeit ezekben a versenyekben? A felek közötti különbség csökkenhet, milyen tendenciák vannak ebben a tekintetben? Számít-e ezeken a választásokon, hogy a magyarországi pártok hogyan kezelik Ukrajnát, a háborút, a kárpátaljai magyar kisebbség körüli helyzetet?
"Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, ez nem az én stílusom. De nyilvánvaló, hogy Ukrajna témája továbbra is uralni fogja a választásokat, több okból is. Először is, Ukrajna közel van hozzánk, határosak vagyunk egymással. A biztonsági kihívások, a háború és a menekültek érkezése abszolút érezhető a határnak ezen az oldalán.
A másik ok a kárpátaljai magyarok helyzete, amelyért Magyarország felelős, amely a magyar külpolitika szerves része, sőt a magyar alkotmányban is szerepel. És ez a következő hónapokban sem fog változni. Nincs okunk azt feltételezni, hogy egyébként az ukrán kormány vagy más európai országok nem akarnának békét, csak más elképzelésük van az ahhoz vezető útról."
Magyarország mára eléggé elszigetelődött az EU-ban, változhat-e ez a helyzet a nyári európai parlamenti választások után? Magyarország álláspontja az ukrajnai háború értékelésével kapcsolatban éles ellentétben áll a brüsszeli főáramlattal. De ez már korábban is így volt a migrációs válság idején, és a jelenlegi fejlemények alapján jogosak-e a magyar fél félelmei? Megismétlődhet ez az ukrajnai háború kapcsán?
"Nem kétséges, hogy ahogy a háború folytatódik, lesz némi fáradtság az európai társadalmakban, és az ukrán problémák háttérbe szorulnak.
Magyarország álláspontja nem válik általánossá, várhatóan továbbra is az Oroszország elnyomása és Ukrajna támogatása lesz a stratégiai cél. Ugyanakkor Budapest üzenete a háború azonnali befejezéséről már nem lesz a marginalitás vagy valamiféle elhajlás része, hanem egyre inkább több európai hatalom által képviselt álláspont, része annak a diskurzusnak, amellyel az európai döntéshozóknak számolniuk kell.
De a következő időszakban sok múlik majd a háború menetén."
A magyar gazdaság nagymértékben támaszkodik az autóiparra, és újabban a kínai akkumulátorberuházásokra. Hogyan értékeli ezt a tendenciát gazdaságpolitikai szempontból? Bevonható-e Magyarország az ukrajnai újjáépítési folyamatokba?
"Úgy gondolom, hogy a kormány jó volt a legfontosabb gazdasági trendek felismerésében és kiaknázásában. Az autógyártást egyértelműen Európa hajtóerejének tekintik, és logikus lépés volt az európai, elsősorban német autógyártók Magyarországra vonzása. A szakképzett háztartási munkaerő és Európa leginnovatívabb ipari technológiája, valamint az autógyártók évek óta tartó konszolidációja tagadhatatlan gazdasági eredményeket hozott. Mindez számos más, az autógyártáshoz kapcsolódó ágazatot és szolgáltatást vonzott Magyarországra.
Mivel az autógyártás trendje egyértelműen az elektromos járművek irányába tolódott el, a magyar kormány időben és gyorsan felismerte ezt a folyamatot, és az elmúlt években megkezdte a hazai infrastruktúra előkészítését és átszervezését. Számos, elektromobilitással és akkumulátorgyártással foglalkozó nemzetközi vállalat telepedett le vagy telepedik le az országban. A kormány például versenyzett az európai Tesla-gyárért folytatott harcban, és az elsők között biztosítottunk magunknak gyakorlóteret – autóvezetési lehetőséget Magyarország délnyugati részén.
Mindent megtettünk annak érdekében, hogy felkészüljünk a nemzetközi gazdasági trendekre. A hosszú távú cél az, hogy az itt működő autógyártás esetleges átalakításához szükséges eszközök rendelkezésre álljanak, és ezáltal megőrizzék az európai autógyártást Magyarországon.
Magyarország erős know-how-val rendelkezik az energetika, a gépészet, a mezőgazdaság, az építőipar és a logisztika területén, és mindezeket az ágazatokat az elmúlt években hazai vállalatokon keresztül exportálta kelet-európai, közép- és kelet-ázsiai partnereihez. Ha a háború véget ér, Ukrajna újjáépítése rendkívüli lehetőség lesz a tudással rendelkező magyar vállalatok számára. Ezért a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok normalizálása a magyar nemzeti érdekek szempontjából is fontos, ami reményeim szerint még idén megtörténhet."
Olvassa el még: Több ezer ember vonult az utcára és követelte Orbán lemondását: tömegtüntetések kezdődtek Magyarországon (FOTÓK)
Iratkozzon fel Telegram csatornánkra , hogy elsőként olvassa el a híreket