Az Európai Bizottság és Josep Borrell, az Unió főképviselője előterjesztette az első uniós szintű európai védelmi ipari stratégiát, amely szorosabb együttműködést irányoz elő Ukrajnával, és ambiciózus új intézkedéscsomagot javasolt az európai védelmi ipar versenyképességének és felkészültségének támogatására.
Ez az Európai Bizottság sajtóközleményében olvasható.
Különösen Oroszország Ukrajna elleni provokálatlan agressziós háborúja jelezte a nagy intenzitású konfliktus visszatérését az európai kontinensre.
A háborút követően az európai védelmi ipari stratégia világos, hosszú távú jövőképet vázol fel az Európai Unió védelmi iparának felkészültségének megvalósítására.
Ezért az Európai Bizottság a mai napon jogalkotási javaslatot terjeszt elő az európai védelmi ipari programra vonatkozóan, és meghatározza a védelmi vonatkozású termékek időben történő rendelkezésre állását és az azokkal való ellátást biztosító intézkedések listáját. Ezek a lépések a stratégia végrehajtásának első, azonnali és alapvető eszközei.
A stratégia felsorolja azokat a kihívásokat, amelyekkel az európai katonai-technikai és ipari bázisnak jelenleg szembe kell néznie, valamint a potenciál teljes körű kiaknázásának lehetőségeit. Meghatározták a következő évtized fejlődési irányát is. Különösen az európai védelmi ipar felkészültségének megerősítése érdekében a tagállamoknak többet és jobban kell beruházniuk, és együtt kell fellépniük.
Ugyanakkor annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat e célok elérésében, a stratégia egy sor intézkedést határoz meg, amelyek között szerepel a NATO-val és a hasonló gondolkodású stratégiai és nemzetközi partnerekkel való együttműködés fontossága, és különösen az Ukrajnával való szorosabb együttműködés.
A javaslat szerint szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani Ukrajnával az európai ipar támogatására, valamint az EU és Ukrajna védelmi ipara közötti együttműködés ösztönzésére irányuló uniós kezdeményezésekben való részvétele révén.
Kiemeli továbbá a tagállamok kollektív védelmi szükségletei hatékonyabb kifejezése támogatásának fontosságát; valamennyi védelmi termék rendelkezésre állásának biztosítása az európai katonai-technikai és ipari bázis hatékonyságának növelésével; annak biztosítása, hogy a nemzeti és uniós költségvetések a szükséges forrásokkal támogassák az európai védelmi iparnak az új biztonsági környezethez való alkalmazkodását stb.
A stratégia ugyanakkor olyan mutatókat határoz meg, amelyek célja az uniós tagállamok által az ipari felkészültség terén elért eredmények mérése.
E tekintetben a következő intézkedéseket javasoljuk az uniós tagállamoknak:
- 2030-ig együttműködés alapján szerezzék be a védelmi felszerelések legalább 40%-át;
- 2030-ra biztosítsa, hogy az EU-n belüli védelmi kereskedelem értéke legalább az uniós védelmi piac értékének 35%-a legyen;
- 2030-ig az uniós védelmi közbeszerzési költségvetés legalább 50%-ának, 2035-ig pedig 60%-ának megfelelő fenntartható előrelépés elérése a közbeszerzés terén.
Olvassa el még: A húszik a Vörös-tengeren elvágták a globális internetkábeleket
Iratkozzon fel Telegram csatornánkra , hogy elsőként olvassa el a híreket