Eddig Európa legrégebbi emberi települését Spanyolországban településnek tekintették, de kiderült, hogy a Koroljevó helyszín régebbi. Ezt egy cseh és ukrán tudósokból álló csapat fedezte fel az alkalmazott magfizika új módszereivel.
Egy új tanulmány bizonyítja, hogy Európa legrégebbi ismert emberi települése a nyugat-ukrajnai Koroljevo város közelében található. Ezt bizonyította a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája Magfizikai Intézetének (AV ČR) cseh szakértőiből álló nemzetközi tudóscsoport. Eddig a legrégebbi lakott helyet Spanyolország településének tekintették. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy az első emberek délkeletről nyugatra gyarmatosították Európát.
Ebben az évben ünnepeljük a Royal Parking megnyitásának 50. évfordulóját. A matematikai modellezés legújabb fejlesztései az alkalmazott magfizikával kombinálva lehetővé tették a minták pontos datálását.
Első egyenes ember
Korábbi tanulmányok 1,2-1,1 millió évvel ezelőttre datálták az első települést az európai kontinensen a Sierra de Atapuerca-ban, Spanyolországban. A modern kutatások azonban megerősítették, hogy a mai Kárpátalja települése 200-300 ezer évvel korábban létezett. Az ukrán-magyar és román határ közelében fekvő Koroljovban található település azért is érdekes, mert ez a világ legismertebb egyenes emberfajának, a Homo erectusnak a legészakibb megnyilvánulása.
A közzétett eredmények megváltoztatják azt, ahogyan az úgynevezett első európaiak migrációs útvonalaira tekintünk. "Legkorábbi ősünk, a Homo erectus volt az első, aki körülbelül kétmillió évvel ezelőtt elhagyta Afrikát, és a Közel-Kelet, Ázsia és Európa felé vette az irányt. Koroljov első településének radiometrikus kormeghatározása nemcsak a Grúzia és Spanyolország közötti nagy térbeli szakadékot tölti ki az eddigi legrégebbi területekkel. Ez is megerősíti azt a hipotézist, hogy az európai letelepedés első hulláma keletről nyugatra hatolt" – összegezte az eredményeket Roman Garba, a Cseh Tudományos Akadémia Magfizikai Intézetének és a Cseh Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének vezető szerzője.
Egy egyedülálló régészeti lelőhely eltűnik egy kőfejtő alatt
Koroljov régészeti lelőhelye páneurópai szinten jelentős. "Tudjuk, hogy a kifújt lösz (kontinentális talajképző kőzet, üledékes kőzet) és paleotalaj rétege itt eléri a 14 méteres mélységet, és több ezer kőeszközt tartalmaz. Koroljovo fontos nyersanyagforrás volt a termelésükhöz" – mondta Vitalij Usyk ukrán régész és a tanulmány társszerzője, aki részt vett a Koroljevóban végzett ásatások során, és jelenleg a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiájának Régészeti Intézetében dolgozik. "A település hét időszaka a vizsgált helyen van ábrázolva. Bár legalább kilenc különböző paleolit kultúrát jegyeztek fel a helyszínen: az emberek a legkorábbi korszaktól a 30 ezer évvel ezelőtti időszakig éltek itt" - tette hozzá.
A régészek és az antropológusok képesek voltak megerősíteni hipotéziseiket a nukleáris fizika és a geofizikai tudományok ismereteivel és technológiai képességeivel. A Koroljevi lelőhelyről származó sziklák mintáit a Cseh Köztársaság és Németország tudósai kémiailag kezelték és mérték a Helmholtz Központ kutatóintézetében. Ezután új kormeghatározási számítások segítségével a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének tudósai meghatározták a minták korát.
Koroljevo régészeti lelőhelye egyedülálló a települési hullámok történetében az elmúlt 1, 4 millió évben. "Egy ilyen helyszín megérdemli, hogy felkerüljön a világörökségi listára. Szeretnénk tárgyalásokat kezdeni és dolgozni a szükséges dokumentáción, beleértve a védelmére vonatkozó tervet is. Egy aktív andezitbányászattal rendelkező kőfejtő területén található" – mondta Garba.
Koroljevóról
Koroljev régészeti lelőhelye Khust és Vynohradiv városok közelében található Kárpátalján. 1920 és 1938 között Koroljovo városa az egykori Csehszlovákia része volt, cseh nyelven Kraljevo nad Tisou-nak hívták. Fontos vasúti csomópont volt Csehszlovákia és Románia között. A korai kőkorszaki települések első felfedezéseit Josef Skutil csehszlovák régész tette. A királyi parkoló megnyitása azonban 1974-ben történt. A helyszínt az Ukrán SSR Tudományos Akadémia Régészeti Múzeumának expedíciója fedezte fel. A királyi helyszín ásatásait Vladislav Gladilin kijevi régész irányítása alatt végezték 1975 és 1992 között. Az elszigetelt régészeti ásatások még mindig folyamatban vannak. A régészeti lelőhely a helyi zúzott kőüzem területén található.
Az új kutatást a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiájának Magfizikai Intézete és az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti Intézete között 2021-ben aláírt szerződés alapján végezték. A projektet az Európai Bizottság, az Oktatási Minisztérium, a Cseh Köztársaság Támogatási Ügynöksége és a Károly Egyetem Támogatási Ügynöksége támogatta.
Olvassa el még: Védett vulkánhegy és óriás "Helios": mit rejtenek a hegyek Kárpátalja egyik falujában?
Iratkozzon fel Telegram csatornánkra , hogy elsőként olvassa el a híreket