Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség vezetője: „Két nyelven ünnepeljük a karácsonyt és a húsvétot”

Milyen kapcsolatban van az ukrán nyelv elsajátítása és a karrier építése? Milyen lehetőségeket tár ez fel és miként lehet leküzdeni e nyelv elsajátításának nehézségeit?

Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség vezetője be tud számolni erről.

Nemzetisége szerint magyar Babják Zoltán. Magyar a családja is, s csak anyanyelvükön kommunikálnak odahaza. Eközben mindannyian beszélik az ukránt is. Babják Zoltán Jánosiban, a helyi magyar tannyelvű középiskolában tanult. Ifjúkorában csak az oroszt tanulták itt, így ezt használta, amikor felvételizett az Állami Könnyűipari Akadémiára (jelenleg Kijevi Nemzeti Technológiai és Design Egyetem — a szerző).

Miután visszatért Beregszászba, a járási állami közigazgatási hivatal vezetőjének helyetteseként, parlamenti képviselő tanácsadójaként tevékenykedett, különböző, a turisztikai szférában működő üzleti struktúrákban dolgozott, a város polgármesterének első helyettese volt.

2013 júniusában választották meg Beregszász polgármesterévé. Az elmúlt évben őt választották meg a Beregszászi kistérség vezetőjévé, amelyhez most már további 17 település tartozik a város mellett.

Pontosan az ösztönözte Babják Zoltánt az ukrán nyelv tanulására, hogy a helyi önkormányzatokban fusson be karriert. Ugyanis ettől függött további szakmai fejlődése. Önállóan kezdte el tanulni az ukránt, s nem volt egyszerű ez a folyamat.

— Mi segítette Önt abban, hogy elsajátítsa az államnyelvet?

— A szótárak, különböző segédanyagok, az ukrán barátaimmal való kommunikálás. Amikor elkezdtem dolgozni az állami és önkormányzati szerveknél, kénytelen voltam megismerkedni számos dokumentummal, amelyek főleg ukrán nyelven futottak be. A szakirodalomból kerestem ki azt, amit nem értettem.

Gyakran kellett az anyanyelvükön beszélni az üzleti partnerekkel. Emlékszem, az első időkben oroszul fogalmaztam meg a mondandómat a fejemben, majd úgy mondtam ki azt ukránul. Elég nehéz volt. Ám megértettem, hogy az ukrán nyelv ismeretének szintjétől függ a sikeres karrierem, ezért minden nap igyekeztem gyarapítani a nyelvtudásomat. Éreztem, hogy minél jobban fogok tudni ukránul, annál inkább képes leszek olvasni a sorok között — s nem csak a hivatalos dokumentumokban, hanem a sajtóanyagokban, az ellenfelek megnyilatkozásaiban stb.

Csak ukránul nézem, olvasom a híreket, mert magyar nyelven nem sok van ezekből. Több információs forrást kell felhasználni ahhoz, hogy sikerüljön megtalálni a közösség javát szolgáló helyes döntést.

— Miként zajlanak a tanácsülések a kistérségben?

— Csak ukránul. Akárcsak a technikai értekezletek, eligazítások, a végrehajtó bizottság és az egyeztető tanács ülései stb. Minden kollégám tökéletesen ismeri az államnyelvet, s ugyanezt mondhatom el a képviselők többségéről is.

Úgy vélem, hogy a turisztikai, közszolgáltatási, kereskedelmi és néhány más szférában dolgozóknak kötelezően beszélniük kellene két, sőt, három nyelven — ukránul, magyarul és, lehetőség szerint, angolul. Bátran állíthatom, hogy nem lehetnek meg az államnyelv ismerete nélkül az olyan szakemberek, mint a jogászok, vagy építészek. Nem lehet minőségesen előkészíteni a dokumentumokat hazai, vagy külföldi pályázatokra, befektetéseket bevonni úgy, ha valaki nem ismeri tökéletesen az államnyelvet. Manapság pedig nem tudunk meglenni ezek nélkül.

Kistérségünk számára például továbbra is fájó kérdést jelent a Beregszászt elkerülő út megépítése, amely megszabadítaná a várost a teherjárművektől, amelyek rongálják a történelmi értékeket, a városlakók otthonait. Ám a különböző forrásokból származó befektetések nélkül soha nem leszünk képesek megépíteni ezt az utat. Diplomatának kell lenni eközben, tárgyalni kell mind magyar, mind ukrán nyelven.

— Tudjuk, hogy Facebook-oldalát is két nyelven vezeti…

— Magától értetődő dolog, kötelező attribútum ez számomra. Ahhoz, hogy eljuss a közösség minden polgárának szívéhez, eljuttass hozzájuk valamilyen információt, azon a nyelven kell hozzájuk fordulnod, amelyet a legjobban értenek. Amint észrevehette, ugyancsak két nyelven köszöntöm a polgárokat és a szakembereket az állami és szakmai ünnepek alkalmával. Mi több: ukrán és magyar nyelven kántálunk, ünnepeljük a karácsonyt és a húsvétot.

— Miként zajlanak a kulturális, sport- és egyéb rendezvények?

— Az a rendezvénytől függ. Amennyiben állami, vagy ukrán nemzeti ünnepről van szó, azt, természetesen, ukrán nyelven tartjuk.

— Megfelelően tanulják-e az államnyelvet a kistérség nemzetiségi iskoláiban, amelyekből több mint tíz működik a közösség területén?

— Eléggé fájó ez a kérdés. Nincs elég ezt szolgáló tankönyv, módosítani kellene a tantárgyak oktatásának módszertanát. Az óvodától kezdődően kellene elsajátítani az ukránt, ösztönözni kellene erre a szülőket, jobban ki kellene használni az információs teret. Vannak bizonyos eredmények, de nyilvánvalóan nem elégségesek ezek.

***

Valóban messze áll az ideálistól az ukrán nyelv magyar tannyelvű iskolákban történő oktatásával kapcsolatos helyzet. Szofia Potyuk, a Koncházai Középiskola ukrán nyelv és irodalom szakos tanára a lényeges lingvisztikai különbségeket és a nyelvi közeget említi ennek fő okai között: „Nem rokon az ukrán és a magyar nyelv, a gyerekeknek nehéz átállni egyikről a másikra. Sok függ attól a közegtől, amelyben tartózkodnak ők. Amikor az ukránt tanulják a gyerekek, nehézségeik vannak az írással, a nyelvtannal, ezen belül a nemekkel: a magyar nyelvben egyszerűen nincsenek ilyenek. Ezért a magyarajkú iskolások többsége hímnemben nevez meg mindent”.

Annak érdekében, hogy javuljon a helyzet, a pedagógus azt javasolja, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a gyakorlatra, s tartsanak iskolán kívüli rendezvényeket:

„Minél többet gyakorolnak, annál jobb az eredmény. Véleményem szerint több szakkört, szakosztályt, esti beszélgetőklubot, teázást, nyári tábort stb. kell szervezni. Arra van szükség, hogy a gyerekek beszélgessenek, elmondják a véleményüket, hogy oda-vissza kapcsolat legyen a tanár és a tanuló között. Sok anyagot adunk mi, pedagógusok, s amennyiben a gyerekek nem értenek meg valamit az elején, az zsákutcába vezeti őket a későbbiekben. Ott van például a Hintó nevű játék, amelyet a Tanuljunk közösen projekt Nyári akadémiája során ismertem meg. Ennek keretében felírom egy-egy lapra a szerepeket a gyerekek számára, majd szétrakom a lapokat a székekre. A gyerekek mielőtt leülnek, megfordítják a lapokat és látják, hogy kinek milyen szerep jutott. Mesét mondok, ők pedig figyelmesen hallgatják: amikor megnevezem valakinek a szerepét közülük, akkor neki fel kell állnia, majd visszaül. Emellett próbálgatom a zene, mese és művészeti terápiás technológiákat is az oktatás hatékonyságának fokozása érdekében”.

Továbbra sem egyszerű a helyzet a régióban az ukrán, mint államnyelv oktatása terén (a második nyelv módszertana alapján). Ám a tanárok, a helyi önkormányzatok és a civil társadalom közös erőfeszítései hozzájárulnak az oktatás színvonalának emeléséhez. Új módszereket vezetnek be, amelyek elősegítik az ukrán nyelv oktatását a nemzeti közösségek körében.

Beregszászi kistérségben 25 iskola működik: 3 - ukrán tannyelvű, 3 - két tannyelvű (ukrán -magyar), 19 magyar tannyelvű — Megfelelően tanulják-e az államnyelvet a kistérség nemzetiségi iskoláiban, amelyekből több mint tíz működik a közösség területén?   — Eléggé fájó ez a kérdés. Meglátásom szerint, szótárakra, minőséges tankönyvekre van szükség, továbbá módosítani kellene az állami nyelv oktatásának módszertanát. Már az óvodában kellene megkezdeni az ukrán nyelv elsajátitását, ösztönözni kellene erre a szülőket, jobban ki kellene használni az nyelvi közeget. Vannak már bizonyos eredmények ezen a téren, de nyilvánvalóan nem elégségesek ezek.

Ez az anyag az Európai Unió és Finnország Külügyminisztériumának anyagi támogatásával készült. A publikáció tartalmáért kizárólag annak szerzője felel, s az nem okvetlenül tükrözi az Európai Unió, illetve Finnország Külügyminisztériumának véleményét.