Húsvéti torta és shovdar nélkül, de furcsa helyettesítőkkel: hogyan ünnepelte egy kárpátaljai nő a húsvétot az egyik európai országban.

Egy khusti lány megosztotta benyomásait a húsvéti hagyományokról, ami elég furcsának tűnhet a kárpátaljai számára.

A husti Anhelina Pavliy három éve él a szerelem városában, Párizsban. A lány Franciaországban tanul, és azt tervezi, hogy hazatérése után megnyitja saját kozmetikai termékmárkáját. A kárpátaljai már hozzászoktak az európai szokásokhoz, bár eleinte minden túl furcsának és logikátlannak tűnt számára... Például az a tény, hogy a húsvéti tojásokat nem keresztszülők hozzák a gyerekeknek, hanem állítólag kettő... és nem bárhonnan, hanem közvetlenül Rómából, és gyermekeiknek feltétlenül kosarakba kell gyűjteniük őket.

Angelina többet mesélt arról, hogyan ünneplik a franciák az egyik legnagyobb vallási ünnepet, mit ünnepelnek egy nagylelkűen megterített asztalnál, hogyan szórakoznak és milyen más szokatlan hagyományok léteznek ott «Kárpátok lencse ».

Virágvasárnap a rozmaringot megáldják

Angelina sokat utazik Franciaországban. Biztosítja, hogy a helyi diákok általában megengedhetik maguknak ezt az örömöt, mert a legtöbbjük extra pénzt keres, és sok utazást fizetnek a mecénások, akik gondoskodnak bizonyos oktatási intézményekről. Természetesen azokról beszélünk, akik jól tanulnak. Tehát néhány év múlva a Khust lakosnak sikerült meglátogatnia a különböző tartományokat, és sok érdekes dolgot tanulni az ottani életről.

"Általában sok európai városban jártam, de csak a francia hagyományokat osztom meg. Némelyikük közös az egész államban, és néhány egyedülálló egy adott régióban. Például egyesekben, mint például Németországban, úgy vélik, hogy a húsvéti tojásokat egy nyúl hozza, de másokban meg vannak győződve arról, hogy ez kizárólag a húsvéti harangok munkája. A templomokban nagycsütörtök estéjén elhallgatnak a harangok. A legenda szerint ebben az időben egészen Rómáig mennek, hogy ott húsvéti tojásokat gyűjtsenek. Ez a hagyomány állítólag a VI. századból származik. Vasárnap este ezek a harangok megfordulnak és szétszórják a tojásokat a kertekben és a gyepen. Tehát reggel a gyerekek feladata, hogy összegyűjtsék őket. Ez egy nagyon érdekes tevékenység, mert a gyerekek még versenyeznek is, hogy megtalálják a legtöbbet. Ha a család lakásban él, akkor édességeket kell találni beltérben. Hozzátenném, hogy a tojás számunkra nem hagyományos húsvéti tojás, hanem csokoládé termékek, és a szülők előre elrejtik, hogy a gyerekek keményen dolgozhassanak az édes meglepetések kiválasztásán. De egyáltalán nem szokás festeni, festeni vagy valahogy díszíteni a szokásos csirke tojást vagy héjukat. De a cukrászok tudják, hogyan készítsenek finom csokoládé remekműveket, amelyekre nagy a kereslet" - ismerte el a lány.

A kárpátaljai szerint a franciák egy hónapig gondosan készültek a húsvétra. Ebben az időszakban mindenféle vásárot tartanak az egész államban, ahol ajándéktárgyakat és mindenféle finom ételt vásárolhat.

"Egyáltalán nincs olyan szigorú böjt, mint itt. Bár sok sovány étel van a helyi konyhában, és hihetetlenül ízletesek. Virágvasárnap nem fűzfaágakat szentelnek fel, hanem rozmaringot. Ez nagyon meglepett. Húsvétra az utcákat, fákat és házakat gondosan díszítik színes füzérekkel és szalagokkal. Mindenütt a légkör nagyon fenséges és fenséges. A franciák leggyakrabban harangokat adnak egymásnak, amelyeket ennek az ünnepnek a fő tulajdonságának tartanak, az élet meghosszabbításának és a szórakozásnak a szimbóluma "- biztosítja Angelina.
Khustyanka azt is állítja, hogy Franciaországban sokan jönnek a templomokba húsvéti istentiszteletekre, bár általában nem látogatják meg a templomokat minden héten. De, mint nálunk, senki sem látogatja meg egymást sem vasárnap, sem hétfőn, mert a húsvét családi ünnepnek számít. A családok azonban szívesen piknikeznek valahol a természetben... Vagy csak a parkba, ahol pihennek közvetlenül a gyepen.

Húsvéti torta helyett bagett vagy omlett van

Ha egyetlen ünnep sem teljes sonka, azaz shovdar nélkül, akkor a franciák ünnepi asztalának fénypontja sült bárány. Egyes régiókban helyettesíthető egy fiatal csirke vagy csirke.

"Senki sem süt húsvéti süteményeket úgy, mint mi. Helyettesíthetők egy szokásos bagettel kolbásszal és olajbogyóval, vagy omlettel. Például Bessières községben ünnepségeket szerveznek, és 4-15 ezer tojásból óriási omlettet sütnek. Mindez egy óriási, körülbelül 4 méter átmérőjű és természetben történik. Sütéshez használjon 40 liter olajat. Az omlett elegendő 8 ezer ember táplálásához. By the way, mindenkinek felajánlják, hogy kóstolja meg. Az edény szeleteit ingyenesen osztják szét. Ezenkívül a pékek másfél méteres kenyeret sütnek egyszerre, és minden jelenlévőt kezelnek" - ismeri el Anhelina Pavliy.

Általában, ahogy a Khustyanka meggyőzi, Franciaország minden régiójának saját húsvéti ételei vannak.

"Elzászban például tésztából sütik a bárányokat. Az edényt kerámia edényben sütik, amelyet minden háziasszonynak rendelkeznie kell. Ez a hagyomány még mindig kereszténység előtti, és egy fiatal nap megjelenését jelzi az égen és a bárányok születését. Nem könnyű ilyen bárányt sütni. Először hosszú ideig verje meg a sárgáját cukorral, majd a fehéreket. Mindent óvatosan összekeverünk, hogy a tészta tágas és nagyon puha legyen. Limousinban virágvasárnap szokás brióst sütni - egy édes háromszög alakú zsemlét. Úgy gondolják, hogy a Szentháromságot szimbolizálja. Bár az étel gyökerei pogányok és valójában termékenységet jelentettek. És a közelben Charente-ben édes süteményeket sütnek, amelyek közepén lyuk van. Húsvétra a gasconok tortót készítenek - egy tortát, amelyet cukorral meghintenek. Korzika szigetén népszerű a campanile nevű édes zsemle. Ez egy korona alakú termék, amelynek belsejében tojás van. Nagyon érdekes, hogy egészben és a héjjal együtt helyezik el a tésztát. Az ízlés szerint a kenyeret megtörik, a tojásokat kiveszik, hámozzák és így eszik. Ez általában már hétfőn megtörténik. Mindezeket a finomságokat cukrászdákban vagy vásárokon lehet megvásárolni, nem szükséges otthon sütni" – mondja a kárpátaljai.

Angelinát más ünnepi ételek is meglepték.

"Berry tartományban például a tojást húsvéti pástétommal sütik. Darált sertéshúst helyeznek a leveles tésztába a főtt tojással együtt. Ezzel az étellel aztán a szomszédaikhoz mennek, és dicsekednek azzal, hogy ki díszíti jobban. Provence-ban pedig nagypénteken aiolit szolgálnak fel – majonéz fokhagymával, zöldségekkel, halakkal ízesítve, de tojás nélkül. Húsvét vasárnap pedig fiatal bárányokat sütnek. Fiatal zöldségekkel és helyi fűszerekkel sütik" – hangsúlyozza.

Egy másik furcsa szokás, amely a francia Korzika szigetén létezik, nem kevésbé meglepte Angelinát.

"Ott a nagypénteket meglehetősen furcsa módon ünneplik. A vallási szertartást nyílt területen tartják, ahol sok néző van jelen. Az önkéntes régi ruhákba öltözik, hagyja, hogy láncolják, és kapucnival takarja el az arcát. Hatalmas keresztet kell feszítenie az egész városon keresztül, és háromszor el kell esnie vele, ahogy Krisztus egykor elesett. Az akció Sartain városában zajlik. Az út körülbelül 2 kilométert tesz meg felfelé. A szenvedő kilétét csak egy pap ismeri. Több száz pályázó jelentkezését fogadja el néhány hónappal a nap előtt, és egy személyt választ. Természetesen senkit sem feszítenek keresztre, de a látvány lenyűgöző" - biztosítja a lány.

Továbbá, ahogy a Khustyanka hangsúlyozza, Franciaországban húsvét előtt sok ünnepséget tartanak, mindenki szórakozik és tudja, hogyan kell őszintén csinálni.

"A franciák országukat a kereszténység bölcsőjének tekintik, ezért teljes mértékben járnak. Senki sem dolgozik vasárnap. A turisztikai területeken kívül még kávézók és éttermek is bezárnak. De vannak mindenféle ünnepségek, versenyek, szórakozás, játékok, különösen a gyermekek számára. Az érdekességek között említeném a húsvéti tavaszok díszítését füzérekkel, szalagokkal, tojásokkal és faágakkal. Sok városban ünnepélyes lovagi felvonulást is szerveznek, és bizonyos területeken négy fehér spratt által húzott elegáns hintó halad át az utcákon, és onnan csokoládétojásokat osztanak a gyerekeknek" – mondja a kárpátaljai lakos.

Általánosságban elmondható, hogy Angelina Pavliy nagyon érdekesnek tartja a húsvétot Franciaországban, és bár az ottani szokások radikálisan különböznek a miénktől, nem kevésbé izgalmasak, fényesek és hihetetlenül színesek.

Szerző: Marina Aldon

Olvassa el még: "Olyan, mint a földünk": egy kárpátaljai nő ősi amuletteket készít (FOTÓK)

Szeretne lépést tartani a régió és azon túl zajló legújabb eseményekkel? Iratkozzon fel a "Kárpátok hangja" Telegram csatornára, és legyen az első, aki minden nap megkapja a legfrissebb információkat!

Читайте також: